Az idei egyházközségek találkozóját Pünkösdvasárnap (Jún. 5.) rendezzük meg a Karancskeszi Tópart üdülőben. Ezen a napon csak itt lesz szentmise 10.00-tól, melyet közös ebéd és egyéb közösségi program követ.

Kérjük, hogy a pontos létszám miatt jelezzük részvételi szándékunkat a sekrestyében máj. 31-ig! Aki nem tud saját autóval eljönni, vagy nincs, aki elhozza, megoldjuk az utazást.

 Nagyböjt folyamán csatlakozunk a Katolikus Karitász segélyakciójához. Tartós élelmiszert gyűjtünk a rászorulók, főként az ukrajnai háború elől menekülők részére. Tartós élelmiszer adományainkat elhozhatjuk a sekrestyébe. Az adományokat összegyűjtjük és átadjuk a Váci Egyházmegyei Karitász részére. Ők fogják eljuttatni a háborús övezetből menekülők részére.

Szükség van:

-        tartós élelmiszer (konzerv, száraztészta, liszt, cukor)

-        tisztálkodási, higiéniai szerek (tusfürdő, szappan, WC papír)

-        ásványvíz

  Aki teheti pénzbeli adományával is támogathatja a Katolikus Karitászt. A 1356-os telefonszámot felhívva, hívásonként 500 Ft-tal segítünk.

Hamvazószerdával elkezdjük a nagyböjti időszakot, melyben felkészülünk Krisztus
Urunk szenvedésének és feltámadásának ünnepeire. Az idei nagyböjti készületre
rányomja a bélyegét az ukrán-orosz konfliktus, ami mára már háborúba torkollott.
Ferenc pápa mindenkit meghív arra, hogy márc. 2-án (hamvazószerdán)
böjtölésünket és egyéni imáinkat ajánljuk fel Ukrajna békéjéért.
Megkérem a rózsafüzér társulatokat, hogy nagyböjt folyamán minden vasárnapi
szentmise és igeliturgia előtt, közösen imádkozza el a rózsafüzért Ukrajna
békéjéért. Aki nem tud eljönni a templomba, otthon kapcsolódjon be a közös
imádságba!

Országos alkotói pályázatot hirdet az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, középiskolás diákok számára esszé és kisfilm kategóriában.
A pályaművekben azokat a környezetükben élő vagy általuk ismert, 1-12 éves korú gyermekeket nevelő pedagógusokat mutathatják be a tanulók, akikre felnéznek és nagyra becsülik munkásságukat.

Részletek: https://vaciegyhazmegye.hu/hirek/4679/PALYAZAT-KOZEPISKOLAS-DIAKOK-SZAMARA.html

Arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.

Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek. Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára.

https://vaciegyhazmegye.hu/programok/4681/URUNK-BEMUTATASA-%E2%80%93-GYERTYASZENTELO-BOLDOGASSZONY.html

2021.12. 22.-2022.01.05. között az irodai szolgálat Karancslapujtőn a plébánia hivatalában szünetel!

2021. december 26-30. között Krizsán Zoltán Plébános Úr távolléte miatt szentmise nem lesz, temetés esetés Tóth Péter és Kolozsi Zsolt akolitusok az illetékesek.

Előre hirdetjük az Egyháztanácsoknak, hogy

2022. jan. 7-én (pénteken) 17.00-kor összevont
egyháztanács (ET) ülés lesz a karancslapujtői Központi Plébánia Hivatalban (KPH).
Kérem, hogy erre az időpontra minden egyházközség képviselőtestülete állítsa össze a jövő évi
programját (Mikor? Milyen program? Ki a felelős?). Az összevont ET ülésen ezeket hangoljuk össze, ill.
átbeszéljük a jövő évben várható feladatokat.

Ipolytarnóc, Nógrád megye legészakibb települése, az Ipoly bal partján terül el, határában kezdődik a folyó völgyének magyarországi szakasza, amely itt keresztezi a szlovák-magyar szárazföldi országhatárt.

Az Ipoly folyó és a szárazföldi országhatár metszéspontjának sarkában áll a határkő, a megcsonkított Magyarország mementójaként az idők végezetéig, emlékeztetve a jövő nemzedékét arra, hogy kik voltunk, mivé lettünk, honnan-hová jutottunk a francia honban született döntés után.
 Drága jó, szorgos, földművelésben megöregedett, megőszült nagyszüleink életük végéig könnyes szemmel, összeszorult szívvel tekintettek a folyó túlsó partján maradt, elődeiktől megörökölt javakra. Erdőt, mezőt, szőlőt, a megélhetést nyújtó istenadta szent magyar földet veszítették el örökre, s vele együtt önbecsülésük, emberi tartásuk egy részét is.

A községet első ízben - Tarnócz néven - az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi, ami azt bizonyítja, hogy volt plébániája.
1492-ig a Dicsőszentmártoni, a Kizdi és a Tarnóczi családok birtokolták. 1558-ban Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközy Mátyás nyerték adományul Ferdinánd királytól. 4-5 év múlva már török hódoltsági faluként adózott Tarnofcse néven. A XVII. század elején 20-24 magyar család élt a faluban.
 Ebben az időszakban épültek a legrégebbi kúriák.

A falu az 1873-as községtörvénytől 1950-ig kisközség. 1990-től közigazgatásilag önálló település.

Az oszloptornácos parasztházak ölelő karjaiban megépült új, Krisztus Király templom dél-nyugati irányban lejjebb helyezkedik el, mint a régi és tornyával ellentétes irányú, mintegy hátat fordítva az Ipoly jobb partján kényszerűségből odaveszett javaknak.

A hősi emlékmű és a templom között álló kereszt a XX. század elején, 1905-ben készült. A régi templom szentélyének egykori pontos helyére állítva a múlt szép emlékét őrzi a keresztre feszített Jézus Krisztussal.

Márvány táblán felirat:
"Fán kezdődött kárhozatunk. Fán végződött váltságunk. Egyik halált okozott. Másik életet hozott.”

1944. december 31-én óriási veszteség érte a falut. A visszavonuló német csapatok felrobbantották az 1688-ban Jézus Krisztus Mennybemenetelé-nek tiszteletére felszentelt templomot. Egyetlen oltárát a Boldogságos Szűz Mária, Szent Péter és Pál képmásai díszítették, felszerelési tárgyait Gács várából kapta.

Az 1713-as Canonica Visitatiok szerint a középkori templomot renoválták, hajóját festett kazettás famennyezet fedte, 1747-ben épült újjá. Krisztus mennybemenetelének lett szentelve 1755-ben. Állaga igen romos volt 1788-ban, de a legszükségesebb javításokat 1803-ban elvégezték. Ekkor három oltár díszítette - Krisztus mennybemenetele, Boldogságos Szűz Mária, Szent Anna tiszteletére - tornya és kórusa kőből épült. Volt hat fa gyertyatartója, valamint három harangja. A tornyot, sekrestyét 1845-ben, a templomot 1842-ben zsindelyezték.

Napjainkban már csak néhány fénykép őrzi a régi templomot és az egykoron előtte álló hősi emlékművet.

A gyalázatos, brutális pusztítás mélyen megdöbbentette az embereket. A falu megszállásának ideje alatt nem bántalmazták az itt élőket. A német katonáktól nem kellett pincék, pajták, padlások rejtett zugába bújtatni asszonyokat, fiatal lányokat, de az orosz és román katonák elől igen.

Számtalan, a környéken dúló harcokban elesett német katona pihent több évtizeden keresztül a köztemetőben. Három egykori német háborús veterán az általuk alapított "Ha minden testvér hallgat - Háborús Sírok Alapítvány" révén 1986 - 2001. között Ipolytarnócról is elszállíttatta az elesettek hamvait."

194 éves kora ellenére szépen csengő hangja messzire száll.

„FUSA PER BENIAMINUM STEPHANIDES LOSSONTZINI ANNO 1814 SUB HONORE IESU MARIA ANNA ET IOSEPH CAPELLA TARNOCZENSI SANCTA ANNE ET USUI PUBLICO PEDICAT IOSEPHUS BORY DE BOR ~ FO”

„ÖNTETETT A LOSONCI ISTVÁN BENJÁMIN ÁLTAL 1814-BEN,
JÉZUS, MÁRIA ÉS SZENT JÓZSEF ISZTELETÉRE, AZ IPOLYTARNÓCI SZENT ANNA KÁPOLNA RÉSZÉRE ÉS A KÖZÖSSÉG HASZNÁLATÁRA. KÉSZÍTTETTE BORY JÓZSEF.”

(Forrás: www.falvak.hu)

Nemrég egy csodálatos harang koncert keretében már jártunk Litkén, most itt az ideje, hogy alaposabban is megismerjük a településen lévő Szent Kereszt templomot.

A falu az Ipoly mellett, a Dobroda patak találkozásánál fekszik. Már a honfoglalás előtt is lakott település volt. A vízfolyás melletti dús füvű legelők zöldje, távolabb a nagyvadas erdők biztosították a lakosság életkörülményeit. A címerpajzson ezt szimbolizálja a kék-zöld-sárga mező.

A templomot már a középkorban említik. Az 1688. évi egyházlátogatáskor ugyan romokban hevert, de az1713-as Canonica Vizitáció a templom festett, kazettás famennyezetét,
régi oltárképet és szobrokat említ. 1755-ben a kőből épült templom ismét romos, van három oltára és nyolc fagyertyatartója. A jelenlegi, középkori alapfalakon álló, barokk stílusú templomot 1766-ban a Koháry család építtette. A feljegyzések szerint 1713-ban, a még épségben lévő templom tornyában egy harang volt, 1731-ben kettő, és valahol a faluban (esetleg haranglábon) még egy. 1861-ben háromról tudunk. Az első világháború idején elvittek kettőt. A litkei hívek közadományából 1925-ben vásároltak új harangot, amelyet Walser Ferenc öntötte Budapesten: 64 cm átmérőjű. Felirata: „Szentséges szívedbe ajánljuk községünket”. A község nagyharangját, a 105 cm átmérőjűt 1929-ben Slezák László mester öntötte Budapesten egy litkei család adományaként. Felirata: „Krisztus Királyunk könyörülj a te szegény, szenvedő magyar népeden”. A keleti oldalon, a barokk kapu felett az első világháborúban hősihalált halt harminchat litkei férfi neve olvasható, az 1926-ban, Keviccky Hugó budapesti szobrászművész által készített vörösmárvány emléktáblán: „Litke község hazafias kegyelettel örökíti meg márványba vésve azon hős fiainak dicső emlékét, akik az 1914-1918. évi világháborúban a hazáért veszették életüket”. A nevek után a megemlékező szöveg: „A kiontott vér nyomán fakadjon áldás és feltámadás Szent István birodalmára”.

A templom belseje finom kiképzésű, jellegzetes kegyúri képet mutat. A XVIII. századból származó főoltár rokokó stílusú. A szentélyben látható még egy feszület a XVIII. századból, amely a szakemberek szerint is értékes népi munka. A templom védőszentjének ünnepe szeptember 14., Szent Kereszt felmagasztalása, ami az egyházközség búcsúnapja is.

(Forrás: http://www.litke.hu/images/telepulesiertektar)

Fotóinkat megtekinthetik a galériában.

A jövő vasárnapi (2021.10.24.) perselyadományokat a missziók javára gyűjtjük.

Tovább sétálva a Dobroda patak völgyében, a Karancs hegység északi vonulatai között fekszik Mihálygerge, az Ipoly-vidék jellegzetes szalagtelepülése.

A település a Zách-nemzetség ősi birtoka volt, 1562-ben pedig már a török igazgatás rendjében a szécsényi szandzsákhoz tartozott. A török adóösszeírásokban 17 házzal szerepel. A XVIII. században, mint Bene-birtokot a Szent-Iványi család használja zálogjogon. A XIX. század első felében a Bene, a Darvas és a Gyüky családok birtokolják, míg a XIX-XX. századfordulón a legjelentősebb nagybirtokos Mocsáry István. A mindössze 2800 holdas birtoka mintaértékű, modernizálódó birtok, ahol nagyon sok mihálygergei lakos talált munkát. Ezen birtok 3000 nemes fajú almafáján jelentős kereskedelmi értékű alma termett, paradicsomültetvényei az egész térség piacát ellátták. Nemcsak kertészete, de angol telivér csikói, lovai, szarvasmarha-tenyészete megye szerte híres volt. A XX. század világégései, az I. és II. világháború megtizedelte Mihálygerge lakosságát is.

A Magyarok Nagyasszonya templom 1926-1927-ben épült, de nem ez a község első temploma. A régi templom a jelenlegi hősi emlékmű területén állt 176 évig.

A hívek 1928-ban döntöttek úgy, hogyha templomot tudtak építeni, akkor harangot is tudnak venni. Egyszerre három harangot vettek, szintén adományokból. A 4 harang közül azonban egyet 1942-ben, virágvasárnap napján, a németek elvittek. Jelenleg is a megmaradt három harang szól a faluban.

A jelenlegi orgona 1940-től van meg. 1938-ban a Rozsnyói Egyházmegye Püspökségéhez, a litkei Plébániához tartozott a település. A plébános Ferencz István volt, a püspök pedig Dr. Madarász István.  Ferencz István plébános olyan kéréssel fordult a püspökséghez, hogy támogassák, segítsék az orgona beszerzését. Pécsről jött az orgonaépítő – Angszter József és fia, az új orgonát 1940-ben, advent 4. vasárnapján szentelték fel.

(Forrás: http://www.mihalygerge.hu)

Fotóink megtekinthetők a galériában.

Október 10-én (vasárnap) 11.00-tól harangkoncert lesz a litkei R.K. Templomban.
A Szironta Együttes előadásában különleges kéziharangok szólalnak meg. A
koncert ingyenes, mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

A Marakodipuszta terület nemcsak földrajzilag, de történelmileg is elkülönül Karancskeszitől. 1715-ben 15 és 1720-ban 19 magyar háztartást vettek itt fel az összeírásba. 1740-ben a Mocsáry, Bene és a Holecz családok, 1770-ben több birtokosa is volt, köztük: gróf Berényi, Jakabfalvy, Szent-Ivány, Bene, Mocsáry családok, 1826-ban pedig Losonczi Gyürky István özvegye, Básthy Dánielné, Jakabfalvy Miklós özvegye, Horváth Antal és Bakó Gábor. 1831-ben, nagy kolera járvány tört ki a településen, melyben 97-en estek áldozatul, 1873-ban pedig 85-en 1911-ben 16 család vásárolta meg gróf Peachovich Mikó Endre nógrádludányi lakostól, mely terület nagysága 520 kat. holt volt. 1931-ben 30.kat holddal egészítették ki, melyet Tabódi Zibor Karancskeszi földbirtokostól vásároltak. Így 550 kat holt lett a puszta területe.1911-ben két cselédlakáson és néhány gazdasági épületen kívül még semmi nem volt itt. A 16 gazda ide költözött és 1914-ben már mindegyiknek saját lakása volt. A falu neve ma Marakodipuszta, a monda szerint egykor Bélavára is volt. A mondát alátámasztja Karancskeszi Plébánia hivatal anyakönyve, melyben 1895-től 1900-ig Bélavára szerepel, mint puszta. IV. Béla a Muhi csata után, menekülés közben itt pihent meg. A mai neve egy vándor drótostóttól származtatható, abból az időből, amikor még csak gróf cselédei laktak itt. A drótostót éppen akkor járt arra, amikor a cselédek kommenciós bérének kiosztása folyt. Azok nem egyeztek meg valamin, és verekedtek, veszekedtek. Amikor aztán a szomszéd faluban újságolta, hogy mi történt a pusztán és mivel rosszul tudott magyarul, csak arra felé mutogatott és mondta: Ott, ott marakogyi emberek. Végül is rajtamaradt és máig viseli a puszta Marakodi nevét.

Forrás: Nógrádi Geopark Egyesület http://nge.hu/

Jézus Szíve templom

2010-ben ünnepelte templomszentelésének 50.évfordulóját. A hívek adományaiból épült. Az alapkövet1959-ben rakták le.1962. június 25-én Jézus Szíve ünnepén szentelte fel Brezanóczy Pál. Máté nevű ember készítette a tervrajzot, és helyi, és környékbeli iparosok (kőművesek, ácsok) építettek. A "segédmunkát" is a helyiek végezték.

(Karancskeszi Művelődési Ház adattára)

Fotóinkat megtekinthetik a galériában.

Sétánk következő állomása a Szent Mihály plébániatemplom .

Közel a szlovák határhoz, a 720 méter magas Karancs-hegy lábánál, a Dobroda-patak völgyében terül el Karancskeszi. Ez a terület feltehetően már a rómaiak idején is lakott volt. Erre utal, hogy bizánci aranypénzeket találtak itt, amelyeket a Nemzeti Múzeum őriz.

A település a magyar Keszi törzsről kapta nevét. A falu 1227-ben a Zách nemzetség birtoka, a XIV. század elején pedig Zách Feliciánnak birtoka volt, kinek nemzetségét a királyi család ellen elkövetett merénylet (1330) kiirtották. Plébániája már az előző évszázadban is működött: 1262-ben Both, a Keszi-i Szent Mihály templom plébánosa egy földterület kérdésében vitában állt a Mindenszentek tiszteletére szentelt karancsberényi templom plébánosával. Az első keszi templom plébánosa 1332-37-ben János volt, ennek javadalma a pápai tizedszedés alkalmával nem haladta meg az egy márkát.

A második háromhajós templom 1400 körül gótikus stílusban épült, a hajónál alacsonyabb támpilléres szentéllyel, a szentély déli oldalán két gótikus ablakkal.

1629-ben Pázmány működő plébániát jelez Keszü-ben. 1634-ben Apáthy Márton nógrádi főesperes egyházlátogatást végzett és feljegyezte, hogy ekkor Rimaszécsi Márton felszentelt pap működött Kesziben. Ekkortájt a főesperesség területén csak 9 plébános volt, akik közül mindössze 5 volt pappá szentelve. 1669-től folyamatosan betöltötték az itteni plébániát, melynek anyakönyvei 1716-tól maradtak fenn. Az 1674. évi összeírás szerint a toronnyal ellátott templom szentélye és sekrestyéje boltozott, kórusa fából volt, belsejében régen négy díszes oltár állott, de a háború időkben elpusztultak. Az 1688. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint a templom ekkor teljesen elhagyatott állapotban találtatott, hiányos felszereléssel, még a harangot is elvitték a törökök. 1713-ban már újjáépült, hajója ekkor táblás, megfelelő felszerelése, orgonája, három oltára, négy harangja volt. A Szentháromság-társulat a budai jezsuiták vezetése alatt állott, a plébánia területén ekkor 302 katolikus, és 4 lutheránus személy élt. A falu a XVII-XVIII. században a Mocsáry, és más köznemes családok birtoka volt. A templomot 1774-75-ben Prózán Pál gyöngyösi kőművesmester átépítette, és barokk berendezést kapott. A második világháború végén megsérült, de a hívek adományaiból rövidesen helyreállították, majd 1983-ban falait víztelenítették, új tetőt raktak rá. A plébániaházat 1784-ben, majd 1905-ben átépítették, a templom műemlék.

(Forrás: http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu)

A község régi temploma a XV. században épült, ebből ma már csak a szentély áll. Az 1688-as és 1713-as adatok romosnak írták le, míg az 1774-ben készült felmérés szerint északon hozzátoldott oldalkápolnája volt, sekrestyéje már a mai formájában állt, tornya elferdült. Újjáépítése során a középkori hajót és oldalkápolnát lebontották, míg a torony és a nyugati főfal alapjait beépítették a szélesebb, új hajóba. A mai templom egyhajós, megközelítően keletelt, enyhén előre ugró, párkányokkal díszített toronnyal. A hajótól keskenyebb szentélynél öt támpillér látható, a déli hajófal csatlakozásánál megfigyelhetők a hatodik pillér maradványai is. Északi falához csatlakozik a barokk ajtókerettel épült sekrestye. Hajója három boltszakaszos, a nyugati boltszakasz terét a toronyfalak és a karzatot lezáró vastag fal több részre osztja. Berendezéséből a XVIII. századi rokokó főoltár és a XIX. századi klasszicista szószék a jelentősebb.

(Forrás: http://karancskeszi.hu)

A következő hetekben szeretnénk Önöknek bemutatni a környező települések templomait. Hetente egy-egy fotósorozattal és a templomok történelmi múltjával ismerkedünk. A háttérinformációk a települések honlapjáról ill. a Váci Egyházmegye adattárából, valamint a neten található ismeretterjesztő oldalakról származnak.

Szeretettel várjuk vendégeinket egy kis virtuális sétára a gyönyörű Karancs -völgye templomaiba!

Sétánk első állomása Karancsberényben a Mindenszentek templom. A község legértékesebb műemléke a római katolikus Mindenszentek templom, amiről feljegyezték, hogy két jobbágy építtette 1246-ban, amikor az uralkodó a nemesi királyi szolgák sorába emelte őket. Ez azonban nem igaz, mert a templomot előbb építették, ők csak átépíthették. A templomot több kanonoki vizitációban is leírták, sőt azt is megtudhatjuk belőlük, hogy milyen volt az eredeti berendezése. Egyhajós építmény volt elé épített toronnyal, amelyben két harang függött. A templomban festett kazettás mennyezet volt. A régi templomot 1741-ben javították. A mai templomot Berényi Gábor gróf építtette késő barokk stílusban. Az építkezéshez szükséges anyagiakat a földesúr biztosította, a helyiek munkájukkal járultak hozzá. A templomot 1900-ban, 1947-ben és 1974-ben javították. A község közepén, enyhe magaslaton lévő templom észak-déli fekvésű egyhajós építmény szegmens záródású szűkebb szentéllyel, hozzáépített sekrestyével, az ormos homlokzat elé épített magas toronnyal. A templom homlokzatát falisávkeretek és félköríves befejezésű, téglalap alakú ablakok tagolják boltozatkővel. Jellegzetes a gazdagon profilált koronapárkány, amely az alsó osztópárkányként fut körbe. Hasonlóan tagolt a torony is. A főbejárat lényegesen eltér a késő barokk építészet elveitől, reneszánsz építészeti elemeket tartalmaz. A bejárat fölött a Berényiek címer domborműve látható, mellette a templom építésére utaló emléktábla 1794-ből. A templomhajót három mezős dongaboltozat fedi, amely a csoportos féloszlopok toszkán párkányfejeire kapcsolódik. A szentély félkupolás megoldású. A boltozatokban eredeti ornamentális és allegorikus mennyezeti festmények vannak, a szentélyben látható mennyezeti festmény Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. A főoltárnak és a barokk Mindenszentek oltárnak barokk tabernákuluma van, kétoldalt aranyozott angyalplasztikák díszítik. A gyertyatartók copf stílusúak. A védőszentek plasztikáival kiegészített Lourdes-i Szűz Mária és Jézus Legszentebb Szíve oszlopos mellékoltár újabb, 20. század elejéből származik. A hajó bejárata fölött található a kórus a három árkádon nyugvó konvex-konkáv mellvéddel. A kórus árkádjának egyik pillérén mészkő sírtábla van, rajta nehezen olvasható a felirat, de valószínű, hogy Jób úr fiáé, Lőrincé, 1266-ból. A tábla közepén egy állat látható, alighanem mókus. Alatta az új templom alapkőletételének dátuma: 1788. május 20. A második pilléren a templom Andrássy Antal rozsnyói püspök által felszentelés dátumát őrzi. A toronyban két harang függ, 1928-ban Budapesten öntötte Szlezák László harangöntő a katonai célokra elvitt korábbi harangok helyett. Az egyik Szent László, a másik Szent István király nevét viseli.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org)

A templomról készült fotókat megtalálják galériánkban és a plébánia facebook oldalán is!

Nagy örömmel hirdetjük, hogy Főtisztelendő Marton Zsolt váci megyéspüspök atya
felvette Tóth Pétert a Váci Egyházmegye állandó diakónusai közé. Szentelésére és
a diakónusi szolgálatára most szeptemberben kezdi meg a kétéves felkészülését.
Kérem, hogy hordozzuk imáinkba Pétert és családját!

A jövő héttől minden szentmise a kisplébánia épületében lesz megtartva. A felújítás
alatt templomunkat határozatlan ideig bezárjuk, így a hívek részére sem lesz
látogatható!

Készülünk…

A Római Katolikus templom felújításának idejére megváltozik a misék helyszíne! A „kis plébánia” épülete kellemes-esztétikus környezetben (az előírásoknak megfelelően a járványügyi szabályok betartásával) pénteken 18 órától már várja a híveket a Szentmisére. (A vasárnapi misék egyelőre még a templomban lesznek, a változásról időben értesítjük a település lakosságát.)

A felújítás ideje alatti esetleges nehézségek miatt előre is elnézésüket és türelmüket kérjük! Köszönjük!

Római Katolikus Plébánia

Karancslapujtő

https://szentkut.hu/bucsurend-3/

Hirdetések:

• A jövő héttől újból van lehetőség személyes ügyintézésre a Központi Plébánia Hivatalban (Karancslapujtő). Szerdánként 9.00-12.00-ig van irodai szolgálat. Ügyintézésre előzetes telefonos egyeztetést követően van mód! 

Vasárnap nincs irodai szolgálat! 

• Az elmaradt kereszteléseket júniustól pótoljuk. Aki szeretné kérni gyermeke számára a szentség kiszolgáltatását, a Központi Plébánia Hivatalban kérhet időpontot. Keresztelésekre a vasárnapi szentmisékben van mód. 

• Mivel a járványhelyzet szerencsésen alakul, a szentmiséken való személyes részvétel nyitott mindenki számára. Kérem, hogy a járványügyi szabályokat ezentúl is tartsuk be!
  

A szentmiséken kötelező a szájat, orrot eltakaró maszk, illetve kézfertőtlenítő használata! 

Nyomatékosan kérjük, hogy csak az vegyen részt a szentmiséken, akit már beoltottak a Covid-19 ellen, ill. már átesett a fertőzésen!

A plébánia irodai szolgálata továbbra is szünetel!

Keresztelőt a járványügyi helyzetre való tekintettel csak nagyon súlyos esetben (közvetlen halálveszély) végzünk!

A nyilvános istentiszteletek 2021. március 8., hétfőtől az egyházmegye egész területén szünetelnek. A vasárnapi misékbe a hívek otthonról az interneten keresztül kapcsolódhatnak be. Igyekszünk időben közzétenni a videókat, melyek megtekinthetők a Facebookon

https://www.facebook.com/R%C3%B3mai-Katolikus-Pl%C3%A9b%C3%A1nia-Karancslapujt%C5%91-104031047913140/

ill. a plébánia Youtube csatornáján

Karancslapujtő Római Katolikus Plébánia

https://www.youtube.com/channel/UCfOSog1nsJ8FCCgka2dYAFQ

Megértésüket és türelmüket köszönjük!

Nagyböjt

Febr.21. Vasárnap (Nagyböjt 1. vasárnapja). Hamvazószerdán elkezdődik a nagyböjti időszak. Hamvazószerda szigorú böjti nap! Az adventi időszakhoz hasonlóan, a nagyböjt folyamán a szentmisék előtt lesz lehetőség a szentgyónás elvégzésére.

Emlékezzél ember, hogy porból lettél és porrá leszel!”

Hamvazószerdával kezdetét veszi a „Szent Negyven” nap, vagy, ahogy magyarosan szokás kifejezni: Nagyböjt. Ebben az időszakban testileg és lelkileg is felkészülünk megváltásunk ünnepére, a Húsvétra.

Akik autótulajdonosok, jól tudják, hogy időnként szükség van a személygépkocsi szervízelésére. Nem árt, ha lecseréltetjük a motorolajat, ha tél előtt átnézettjük az autónkat.

Gyakorlatilag ez minden járműre, gépre igaz. Szükség van a karbantartásra. Úgy is kifejezhetnénk, hogy a nagyböjti időszak a mi személyes „karbantartásunk”.

Mi az eredete ennek az időszaknak? Mi a lényege?

Böjt a Bibliában

 A Szentírás több helyen arról tanít, hogy a böjt, mint bűnbánati cselekedet bevett szokás Izrael életében. A böjt nemcsak bizonyos ételektől való tartózkodást jelent, hanem komoly vezeklést, imádságot, melyeknek fő célja Istent kiengesztelni az elkövetett bűnökért.

Jónás prédikációjára egész Ninive megtért és bűnbánatot tartott. Az emberek hamuba ültek, hogy ezzel is jelezzék bűnbánatukat (vö. Jón 3,5-6).

Eszter könyvében olvassuk, hogy amikor a király kihirdeti parancsát, miszerint a zsidó származású embereket meg kell ölni, az egész nép böjtölésbe fogott: „Minden egyes tartományban, ahol csak kihirdették a király rendeletét és parancsát, nagy gyász borult a zsidókra, böjtöltek, sírtak és jajgattak. Sokaknak hamu meg szőrzsák lett a fekvőhelye.” (Eszt 4,3). "Menj, és gyűjtsd össze a Szuzában található összes zsidót, s böjtöljetek értem! Három nap és három éjjel semmit se egyetek és ne is igyatok! Magam is ugyanígy böjtölök szolgálólányaimmal. Akkor aztán nem törődve a törvénnyel, bemegyek a királyhoz, s ha el kell pusztulnom, hát elpusztulok." (Eszt 4,16).

Az evangéliumokban is olvassuk, hogy Jézus – mielőtt elkezdte volna nyilvános működését – a pusztába vonult és böjtölt. (vö. Mt 4,1-11). Jézus maga is buzdít arra, hogy tanítványai és hallgatósága böjtöljön, de azt úgy kell tenni, hogy az ember ne váljon gőgössé: „Amikor böjtöltök, ne öltsetek olyan ábrázatot, mint a képmutatók, akik komorrá változtatják arcukat, hogy lássák böjtölésük! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor böjtölsz, kend meg fejedet és mosd meg arcodat, hogy ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a rejtekben is ott van! Akkor Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.” (Mt 6,16-18).

Böjt az egyház életében

A böjtölés ősrégi az egyházban, már az apostoli kortól kezdve szerdán és pénteken szigorú böjtöt tartottak a hívek (vö. Didaché, cap. VIII. – Tertullianus, De jejuniis, cap. II.), böjtöltek Nagypénteken és Nagyszombaton is, ahogy erről Tertullianus (†220) megemlékezik, azonban a negyvennapi böjtöt az egyházi írók a IV. század előtt nem említik. Szent Iréneusz (†202) Viktor pápához (189-198) írott levelében látjuk, hogy Húsvét előtt némelyek csak Nagypénteken mások Nagyszombaton is böjtöltek.

A III. században szokásos több helyen egy egész héten át böjtölni Húsvét előtt. A IV. században már számos tanunk van a Nagyböjt mellett. A negyvennapos böjtöt először Alexandriai Athanasziosz (†373) 334-ben írt húsvéti levelében említi; a IV. század vége felé Jeruzsálemben is ismerték, miként arról Aetheria zarándoknő beszámol. Rómában először Szent Jeromos († 420) tesz említést róla 384 táján, Milánóban pedig Szent Ambrus (†397). A nagyböjt a IV. század végén és az V. század elején általánosan ismertté vált és éppúgy összefüggött húsvét vigíliájának az év nagy keresztelő ünnepé történő kialakításával, mint a katekumenátus intézményesítésével. E negyvennapos időszak felkészülési időt jelentett a húsvét éjszakáján történő keresztelésre. Az V. század óta a vezeklők rekonciliációja a böjti időre korlátozódott, Rómában nagycsütörtökre, ezért a vezeklés súlypontja a nagyböjtben rejlett. Ebben az időszakban a katekumenekhez és a vezeklők csoportjához csatlakozott az egész hívő közösség, hogy a bűnbánattartással, a lelkigyakorlatokkal és liturgikus ünnepléssel felkészüljön a húsvétra. 

A nagyböjt kezdete a Hamvazószerda, mely nagyböjt 1. vasárnapja előtti szerda volt. Ilyenkor a mise előtt volt a hamuszentelés és a hamvazás. A hamut mindenkor a bűnbánat szimbólumának tekintették. Nagyböjt első napján a nyilvános bűnösök mezítláb és zsákszerű ruhában a templom kapujában várták a püspököt, aki őket a templomba vezette, elmondták a hét bűnbánati zsoltárt, majd a püspök a fejükre tette a kezét, meghintette őket hamuval, feladta nekik a penitenciát.

Már ebben az időben, amikor a hamuval való meghintés a nyilvános bűnösök szertartása volt, a hívek közül sokan meghintették magukat jámborsági cselekedetként. Így szép lassan a hamvazás, mint böjti szokás kiterjedt az egész közösségre. II. Orbán pápa a beneventi zsinaton 1091-ben elrendelte, hogy a hamvazás szertartásával vegye kezdetét a nagyböjt.

                            Mátraverebély-Szentkúti búcsúrend 2021.

                                     https://szentkut.hu/bucsurend-2/

Ipolytarnóc, Nógrád megye legészakibb települése, az Ipoly bal partján terül el, határában kezdődik a folyó völgyének magyarországi szakasza, amely itt keresztezi a szlovák-magyar szárazföldi országhatárt.

Az Ipoly folyó és a szárazföldi országhatár metszéspontjának sarkában áll a határkő, a megcsonkított Magyarország mementójaként az idők végezetéig, emlékeztetve a jövő nemzedékét arra, hogy kik voltunk, mivé lettünk, honnan-hová jutottunk a francia honban született döntés után.
 Drága jó, szorgos, földművelésben megöregedett, megőszült nagyszüleink életük végéig könnyes szemmel, összeszorult szívvel tekintettek a folyó túlsó partján maradt, elődeiktől megörökölt javakra. Erdőt, mezőt, szőlőt, a megélhetést nyújtó istenadta szent magyar földet veszítették el örökre, s vele együtt önbecsülésük, emberi tartásuk egy részét is.

A községet első ízben - Tarnócz néven - az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi, ami azt bizonyítja, hogy volt plébániája.
1492-ig a Dicsőszentmártoni, a Kizdi és a Tarnóczi családok birtokolták. 1558-ban Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközy Mátyás nyerték adományul Ferdinánd királytól. 4-5 év múlva már török hódoltsági faluként adózott Tarnofcse néven. A XVII. század elején 20-24 magyar család élt a faluban.
 Ebben az időszakban épültek a legrégebbi kúriák.

A falu az 1873-as községtörvénytől 1950-ig kisközség. 1990-től közigazgatásilag önálló település.

Az oszloptornácos parasztházak ölelő karjaiban megépült új, Krisztus Király templom dél-nyugati irányban lejjebb helyezkedik el, mint a régi és tornyával ellentétes irányú, mintegy hátat fordítva az Ipoly jobb partján kényszerűségből odaveszett javaknak.

A hősi emlékmű és a templom között álló kereszt a XX. század elején, 1905-ben készült. A régi templom szentélyének egykori pontos helyére állítva a múlt szép emlékét őrzi a keresztre feszített Jézus Krisztussal.

Márvány táblán felirat:
"Fán kezdődött kárhozatunk. Fán végződött váltságunk. Egyik halált okozott. Másik életet hozott.”

1944. december 31-én óriási veszteség érte a falut. A visszavonuló német csapatok felrobbantották az 1688-ban Jézus Krisztus Mennybemenetelé-nek tiszteletére felszentelt templomot. Egyetlen oltárát a Boldogságos Szűz Mária, Szent Péter és Pál képmásai díszítették, felszerelési tárgyait Gács várából kapta.

Az 1713-as Canonica Visitatiok szerint a középkori templomot renoválták, hajóját festett kazettás famennyezet fedte, 1747-ben épült újjá. Krisztus mennybemenetelének lett szentelve 1755-ben. Állaga igen romos volt 1788-ban, de a legszükségesebb javításokat 1803-ban elvégezték. Ekkor három oltár díszítette - Krisztus mennybemenetele, Boldogságos Szűz Mária, Szent Anna tiszteletére - tornya és kórusa kőből épült. Volt hat fa gyertyatartója, valamint három harangja. A tornyot, sekrestyét 1845-ben, a templomot 1842-ben zsindelyezték.

Napjainkban már csak néhány fénykép őrzi a régi templomot és az egykoron előtte álló hősi emlékművet.

A gyalázatos, brutális pusztítás mélyen megdöbbentette az embereket. A falu megszállásának ideje alatt nem bántalmazták az itt élőket. A német katonáktól nem kellett pincék, pajták, padlások rejtett zugába bújtatni asszonyokat, fiatal lányokat, de az orosz és román katonák elől igen.

Számtalan, a környéken dúló harcokban elesett német katona pihent több évtizeden keresztül a köztemetőben. Három egykori német háborús veterán az általuk alapított "Ha minden testvér hallgat - Háborús Sírok Alapítvány" révén 1986 - 2001. között Ipolytarnócról is elszállíttatta az elesettek hamvait."

194 éves kora ellenére szépen csengő hangja messzire száll.

„FUSA PER BENIAMINUM STEPHANIDES LOSSONTZINI ANNO 1814 SUB HONORE IESU MARIA ANNA ET IOSEPH CAPELLA TARNOCZENSI SANCTA ANNE ET USUI PUBLICO PEDICAT IOSEPHUS BORY DE BOR ~ FO”

„ÖNTETETT A LOSONCI ISTVÁN BENJÁMIN ÁLTAL 1814-BEN,
JÉZUS, MÁRIA ÉS SZENT JÓZSEF ISZTELETÉRE, AZ IPOLYTARNÓCI SZENT ANNA KÁPOLNA RÉSZÉRE ÉS A KÖZÖSSÉG HASZNÁLATÁRA. KÉSZÍTTETTE BORY JÓZSEF.”

(Forrás: www.falvak.hu)

Fotóinkat megtekinthetik a galériában.

· A Magyar Katolikus Püspöki Kar közleménye értelmében júl. 4-től nem kötelező a maszk használata templomainkban; a perselyezés is megengedett. A kézfertőtlenítő használata ezentúl is kötelező!

·  A jövő vasárnapi perselyadományt az Apostoli Szentszék javára gyűjtjük.